Magyarország és Örményország között 2022. december 1-én, tíz év szünet után újra létrejött a diplomáciai kapcsolat. Az új kapcsolatfelvétel alkalmából az MCC Vezetőképző Akadémiájának hallgatói kerekasztal-beszélgetést szerveztek, Azbej Tristan államtitkár és Kovács Bálint armenológus részvételével, hogy nagyközönség számára is bemutassák az örmény-magyar kapcsolatok jelentőségét, múltját és jelenét.
Az örmények és a magyarok története számos ponton összefonódik. Magyarország egyik legszínesebb, több ezer éves történelmi múltra visszatekintő nemzetiségi közössége az örmény. A magyar családtörténetekből, szájhagyományokból, és legendáriumok utalásairól, de akár családnevekből is kikövetkeztethető, hogy számos honfitársunk ősei között örmény felmenők is megtalálhatók, akik az elmúlt ezer évben érkeztek a történelmi Magyarország területére.
Az örmények magyarországi jelenlétét számos példával illusztrálhatjuk. Az aradi vértanúk közül ketten is örmény származásúak voltak: Kiss Ernő és Lázár Vilmos. Esztergom jelentős részét örmény kereskedők lakták, de Erdélyben is jelentős volt az örmény lakosság. Hazánkban pedig mind a mai napig saját országos önkormányzattal rendelkezik ez a nemzetiség.
A két ország közötti diplomáciai kapcsolat 2012-ben megszakadt, de mindkét ország sokat tett azért az elmúlt tíz esztendőben, hogy a harmonikus kapcsolat helyreálljon. Ebben a folyamatban az MCC Vezetőképző Akadémiájának kerekasztal-beszélgetésére meghívott vendégek jelentős szerepet játszottak: Azbej Tristan, Magyarország üldözött keresztények segítő programokért felelős államtitkára és Kovács Bálint, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének vezetője. A beszélgetést Csíkász Andor, a Vezetőképző Akadémia hallgatója moderálta.
Azbej Tristan elmondta: a Hungary Helps program fontos szerepet kapott a folyamatban. Ehhez a programhoz köthető a Kaukázus és a Közel-Kelet térségeiben történt segítségnyújtás, amely az Örményország határain kívül élő örmény keresztényeket is érintette. A segítségnyújtás fontos szerepet játszott a két ország közötti hivatalos kommunikáció megindításában, amely azután az országok közötti végső megállapodáshoz vezetett. A Hungary Helps program a korábbi évek során egy kiállítást is szervezett a szíriai keresztény romokból, ami megjárta Budapestet, Brüsszelt és Washingtont is. „Szimbolikus, hogy templomok romjai kellettek ahhoz, hogy elinduljon valami új.” - mondta Azbej Tristan. A háború ezen a közvetett módon a békéhez vezetett.
2004. február 19. Ahhoz, hogy megértsük, miért is olyan nagy eredmény az, hogy újraéledt a két keresztény ország kapcsolata, ismerni kell ezt a dátumot. Ennek hátterében Ramil Safarov, a médiában csak „baltás gyilkosként” elhíresült azeri katona ügye állt. Safarov a NATO Partnerség a Békéért program keretében vett részt egy budapesti angol nyelvtanfolyamon, amin Gurgen Margarján örmény tiszttel szomszédos szobában volt elszállásolva. Az örmények és az azeriak közötti ősi ellentét régre nyúlik vissza, de 1988 óta újabb lendületet vett, aminek eredményeként a két ország között fennálló elhúzódó konfliktus rányomja a bélyegét mind a mai napig a térségre. Ennek ellenére máig sem világos, hogy a baltával felfegyverzett Ramil Safarov pontosan miért végzett a szomszédos szobában alvó Margarjánnal különös kegyetlenséggel. A magyar bíróság életfogytig tartó büntetésre ítélte az elkövetőt, de 2012-ben, hosszas örmény tiltakozás ellenére Safarovot Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak. Az azeriek Safarov büntetését felfüggesztették, és hősként ünnepelték. Örményország ekkor bontotta fel hazánkkal diplomáciai kapcsolatát.
Kovács Bálint a diplomáciai kapcsolatok történetéről, valamint a két ország közötti kapcsolatok javítására tett erőfeszítésekről beszélt részletesebben. A tanszékvezető hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az utóbbi években nagy lépéseket tett az örmény-magyar kapcsolatok javítása érdekében, különösen az örmény kisebbség jogainak védelme terén. Ennek része a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen létrehozott Armenológiai Tanszék, az örmények heti 30 perces anyanyelvű rádióműsora a közszolgálati Magyar Rádióban, illetve az Országos Örmény Önkormányzat működése is.
Bár a megegyezés pontos részletei hétpecsétes titkot képeznek, annyit elárult az államtitkár a jelenlévőknek, hogy hogyan folyt le a kapcsolatfelvétel utolsó szakasza. Magyarország nyitottsága az örmény ortodox egyház vezetőinek fogadására és az ezt követően Bakuból Jerevánba magyar katonai géppel hazaszállított négy örmény hadifogoly története sokat segített a kapcsolatok stabilizálásában. Az államtitkár hozzátette, megható volt látni a foglyok örömét akkor, amikor a reptéren a pap megáldotta a hazatért katonákat az orvosi vizsgálat előtt.
A kerekasztal-beszélgetésen és azt követően is a résztvevők sok személyes történetet osztottak meg, amelyek az örmény népirtáshoz, valamint az örmény kisebbség magyarországi életéhez kapcsolódtak. Azbej Tristan, aki maga is örmény gyökerekkel rendelkezik, elmesélte örmény nagyapja történetét, aki számára mind a mai napig kiemelkedő példakép. Mint kiderült, kétféle ember létezik: aki tudja, hogy örmény gyökerekkel rendelkezik és az, aki ezt még nem tudja.
Az esemény nagy népszerűségnek örvendett nemcsak a hallgatók, hanem a hazai örmény közösség körében is. Többen kiemelték, az esemény során kialakult párbeszéd fontos lehet az örmény közösség és a magyar kormány közötti kommunikáció javítása érdekében.
Írta: Csíkász Andor
