Előfordul, hogy egy szakmai beszélgetés nem az előzetes elvárások szerint alakul. A Leadership Club résztvevői egy „klasszikus” banki pályaképet, pénzügyi trendeket és számokkal teli történeteket vártak Puskás András vezérigazgató-helyettestől. Ezzel szemben a beszélgetés sokkal inkább szólt pályáról, döntésekről, vezetésről – és arról, hogyan lesz valaki ténylegesen a gazdasági világ szereplője, nem csak szemlélője.

A Vezetőképző Akadémia leadership Club vendége Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese volt, aki már a bemutatkozásával egyértelművé tette: ez nem csupán egy bankos előadás lesz. Elmondta, hogy pályája korábbi szakaszában a Pénzügyminisztériumban dolgozott, ahol Varga Mihály mellett a tárca legfiatalabb kabinetfőnöke volt. Ma pedig az ország egyik legnagyobb pénzügyi intézményének vezetésében vesz részt – egy olyan bankban, amely nem „csak” fejlődött, hanem lényegében újraszületett.

 

A karrier nem csak teljesítmény: három tőke dönti el

Puskás András azzal a gondolattal indított, amely az egész beszélgetés gerincévé vált: szerinte egy sikeres életút három tőkén áll vagy bukik.

Az első a kapcsolati tőke: hogy kik vesznek körül minket, milyen közegben mozgunk, és milyen emberektől tanulunk.

A második a pénzügyi tőke: a mozgástér, az önállóság, a stabilitás.

A harmadik pedig az oktatás – de nem pusztán iskolai értelemben, hanem mint folyamatos tanulási hajlandóság.

A három elem együtt adja azt a „hátteret”, amelyre egy pálya felépíthető. Puskás András így adott realista képet arról, hogy a karrier nemcsak ambíció, hanem rendszer.

 

MBH: nem volt hozzá kész forgatókönyv

A beszélgetés egyik legizgalmasabb témája az MBH Bank megszületésének története volt. Három nagy bank összeolvadása elsőre akár technikai kérdésnek is tűnhet – de Puskás András világossá tette: ez nem adminisztratív „összerakás” volt, hanem valójában egy teljes banképítés.

Három eltérő IT-rendszert, három működési modellt és három vállalati kultúrát kellett egyetlen egységes szervezetté formálni. Nem volt hozzá nemzetközi minta, nem volt „kész recept”. A vezetés ezért nem "olvasztotta össze" a rendszereket, hanem igyekeztek új alapokra helyezni mindent.

Ennek a szemléletnek a leglátványosabb példája a VAULT nevű új banki alaprendszer fejlesztése, amelynek bevezetését 2026 második negyedévére tervezik. A cél nem kevesebb, mint hogy az MBH ne egy összeolvasztott bank legyen, hanem egy új bank – egységes működéssel, közös logikával.

A szervezeti egységességhez pedig fizikai szimbólum is társul: tervben van egy közös székház kialakítása, amely kifejezi, hogy a korábbi banki világok lezárultak, és egy új korszak kezdődött.

 

Lakhatási ökoszisztéma: a bank már nemcsak bank

A vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy az MBH stratégiája egyre inkább túlmutat a klasszikus banki működésen. A cél egy olyan lakhatási és pénzügyi ökoszisztéma felépítése, amely az ügyfél életének több pontján is jelen van.

Ennek részeként került sor a Fundamenta és az Otthon Centrum többségi tulajdonrészének megvásárlására. Így a bank nemcsak a finanszírozásnál jelenik meg, hanem már a megtakarítási szakaszban, sőt az ingatlanpiaci döntések környezetében is.

Ez a gondolat különösen közel áll a Vezetőképző Akadémiához, mert nemrég egy szervezeti projekt során ingatlanközvetítő cégeket elemeztek – köztük az Otthon Centrumot is. Néhány héttel később pedig már a felvásárlásról szóltak a hírek.

 

Csapat nélkül nincs vezetés – reputáció nélkül nincs jövő

Puskás András vezetői szemléletének középpontjában a csapat áll. A tartós siker – szerinte – nem az egyéni célrendszereken múlik, hanem azon, hogy képesek vagyunk-e jól működő közösséget építeni.

Kifejezetten hangsúlyozta, hogy olyan emberekkel szeret dolgozni, akik bizonyos területeken nála is jobbak. Elmondása szerint a vezető feladata nem az, hogy mindenhez ő értsen a legjobban, hanem az, hogy összehangolja a tudásokat, irányt mutasson, és közben megtartsa a bizalmat.

Ezzel összefüggésben a reputáció szerepét is kiemelte: a jó hírnév nem melléktermék, hanem stratégiai érték. A pénzügyi világban – ahol bizalom nélkül nincs működés – ez sokszor fontosabb, mint egy-egy gyors siker.

 

Az AI mint „új csapattag”

A jövőről beszélve szóba került a mesterséges intelligencia is, de nem a szokásos, látványos „tech-mítosz” hangulatban. Puskás András sokkal pragmatikusabban fogalmazott: az AI nem díszlet, hanem egy háttérben dolgozó új csapattag, amely a banki szektorban valódi értéket teremthet.

Elsősorban olyan területeken, mint a kontrolling, az elemzés vagy a kockázatkezelés – ott, ahol a gyors, pontos adatfeldolgozás és mintázatfelismerés döntési előnyt jelenthet. A hangsúly azonban azon volt: csak akkor működik, ha jól tanítják be, és okosan használják.

 

A pályakezdés nem home office-ban történik

A beszélgetés egyik legmarkánsabb üzenete a munkamorálhoz kapcsolódott. Puskás András szerint a pályakezdő években egyszerűen nem lehet otthonról „megtanulni dolgozni”. Be kell menni. Ott kell lenni. Látni kell, hogyan működik a csapat, hogyan születnek a döntések, és hogyan épül fel egy szervezet belülről. Mert a szakmai fejlődés nem csak tudás kérdése – hanem jelenlété.

 

Ott lenni, ahol a dolgok történnek

A beszélgetés végére világossá vált: ma már nem elég klasszikus értelemben "okosnak" lenni – ott kell lenni, ahol a döntések születnek, és fel kell építeni azt a hátteret, amelyből a teljesítmény valódi pályává tud válni.